A kísérletekről (2)

Ennél a pontnál egy pillanatra kitérnék az íróeszközök kérdésére, mivel jelen írás témáját tekintve fontos ismerni a különbségeket. A kezdeti időkben vágott hegyű tollakat használtak az írásra. Ez a toll jellegzetesen olyan írásképet hagy, hogy ha írás közben mindig azonos szögben tartja az ember, úgy az írás vékony-vastag vonalakból tevődik össze. Ugyanakkor a későbbiekben használt hegyes toll a lefelé húzott vonalaknál erőteljesebb nyomást engedett meg, mint a felfelé vezető vonásoknál, minthogy utóbbiak karcolták, felsértették volna a papírt. Később, a golyóstoll elterjedésekor úgy gondolták, hogy az írás technikája megváltozik, valamint hogy a mai íróeszközeink amúgy is más írást követelnek. Ez azonban tévedésnek bizonyult. A golyóstoll lefelé mélyebb árkot hagy maga után a papíron, mint az eltávolodó hangsúlytalan vonásoknál – egyébként ugyanez a jelenség észlelhető a ceruzánál is. Mindenesetre, bár a hétköznapi írásban nem volna célszerű visszatérni a régebbi íróeszközökre – még hagyományőrzés céljából sem – ez koránt sem jelenti azt, hogy nem is érdemes velük megismerkedni, hiszen megfelelő használatuk elsajátításának segítségével a hétköznapi írásra is hatni lehet.

A vágott hegyű és a hegyes toll

Nem csak Virágvölgyi, hanem mások, akik később használták az ő írásmintáit, kitérnek egyéb előnyös dolgokra is, így például az írás keskenysége miatti helytakarékosságára, valamint pozitív lélektani hatására. Ez utóbbi alatt az értendő, hogy a gyerekek felnőttesnek tartják ezt a fajta írásképet, minek révén szívesebben tanulják és gyakorolják azt. Erre lehet használni a funkcionalitás esztétikája kifejezést, méghozzá pozitív előjellel. Ez az íráskép, noha felnőttes hatású, mégsem tartalmaz önmagában semmiféle erős egyéni jelleget, így később a személyiség alakulásával és fejlődésével az írás maga is tovább fejlődik. Így tehát elősegíti a felnőtt korra kialakuló egyéni jelleg szabadságát. Ugyanakkor az erre vonatkozó tapasztalatok szerint bármennyire is egyedivé válik, mégsem jellemző, hogy végül az olvashatatlanságba fordulna.